Sokat vacilláltam, hogy milyen is legyen a verseny bringám. Alu, vagy carbon? Merev, vagy össztelós? Eleinte kicsit tartottam a carbontól, pláne montiba, mert hát mégis csak sziklakerteken fogok lerongyolni, letöréseken ugrálgatni és DH pályákon játszadozni. Bevallom féltem, hogy nem fogja bírni, de végül áldom az eget, hogy a carbon mellett döntöttem.
A Giant XTC Composite 29-er nem a legkönnyebb carbonból készül, amit a Giant használ, de nagyon erősnek, strapabírónak és merevnek bizonyult a paripa. A kerékpár gyártó óriás egészen 2014-ig 3 külön féle carbonból (T-800, T-700 és T-600) dolgozott, de napjainkban már csak a 2 legjobb tulajdonságokkal rendelkezőt alkalmazza. Mindkettőnek más a merevség/súly aránya, illetve az anyagi vonzata is, de térjünk vissza az XTC 29-er Composite tesztjéhez:
Szóval carbon és merevfarú mellett döntöttem. A merevfarú bringát annak ajánlanám, akinek fontos a súly, a teljesítmény és kevésbé fontos a komfort. A vázra rá sem kell ülni, hogy megtudd, hogy iszonyatosan merev. Nálam ez különösen fontos, mert karcolom a 85 kg-ot és inkább megyek egy kicsit nehezebb, de merevebb bringával, minthogy azt érezzem, hogy himbálózik és pazarlom az energiámat. Az óriási alsócső és aszimmetrikus láncvillák minden egyes befektetett wattot a hátsó kerékhez juttatnak. Kigyorsításoknál villámgyorsan reagál és a nagy kerekek ellenére is jó ütemben képes gyorsulni. A carbon váznak köszönhetően a finom rezgéseket teljesen elnyeli. Érezni, hogy nagyon „egyben van” az egész.
A régebbi 29-eseknél arra panaszkodtak, hogy lomhák és nehéz velük a meredek visszafordítós kanyarokat rendesen bevenni a hosszú tengelytávjuk miatt. Manapság már nem ez a helyzet. Jelentősen redukálódott a tengelytáv, a villaszögekkel is sokat matekoltak, így már nem egy nagy, nehéz és lomha bringa a 29-es, hanem fürge, agilis és abszolút versenyképes. Mivel elég meredek a villaszöge az XTC-nek (71,5 fok) az igazán meredek sziklás lejtők elsőre ijesztőek. Felmerül, az emberben a „mindjárt átesek” a kormányon érzés. Azt hozzá tenném, hogy ez igazából akkor jelentkezett, amikor olyan helyeken jöttünk le, ahol más embernek eszébe sem jutott volna, legalábbis bringával nem.
A felszereltséget tekintve egy ideális súly/tartósság arányt célzott meg a Giant. Mivel nem a csúcs versenygépükről van szó, itt fontos, hogy az alkatrészek évekig bírják a gyűrődést, mégse legyenek túl nehezek, így egy Shimano XT/SLX alkatrész család mellett döntöttek. 
A fékek hibátlanul működnek. Jól adagolható, nem kell állandóan szervízelni, könnyedén állítható a fékkar és fékerőben is tudja azt, amit a csúcs fékek. A 2 tányéros rendszer nekem az első pillanattól kezdve szerelem volt. Úgy van kialakítva az áttételezés, hogy csak az extrém meredekeken kell használni a kistányért. Ez azt eredményezi, hogy nem kell annyit váltogatni elöl, így csökken a láncledobás esélye. A gyári kerekek nem túl könnyűek, de sok mindent kibírtak az évek során. Edzésre, túrázásra hibátlanok. A hajlított kormányt egyből egyenesre cseréltem, mert a nagy kerék miatt már így is elég magas a kerékpár eleje és a durvább mászásoknál hajlamos felkapni az orrát.
3 évet versenyeztem a Giant XTC Composite 29-errel és nagyon megszerettem. Hozzásegített marathon magyar kupa futam győzelemhez, top marathon sorozat összetett dobogós helyezéshez és számtalan felejthetetlen élménnyel gazdagodtam a nyergében ülve. Azoknak ajánlom, akik szeretnének versenyeken az élmezőny árnyékában settenkedni, strava KOM-okat döntögetni, vagy azoknak, akik egyszerűen szeretnének maguknak egy gyönyörű, megbízható és játékos kis bringát.
Temesi Viktor - Alpinbike Team Giant Endura High5 elite versenyzője
